Persze nem csak arról szólt az indiai utam, hogy a végső válaszon elmélkedjek. Egészen földi módon jókat ettem, rengeteget nevettem, és élvezettel töltöttem el a napokat. Bodhgayaban igen széles spektrumot sikerült befognom kaja téren. A hotelhez legközelebbi csillivilli helytől az idegenvezetőm családi vacsoráján keresztül az erdei vertföldes "étteremig" mindent kipróbáltam. Már Hajnaltól megtanultam, hogy a zsúfolt helyi kiskoszosok a legjobb és legbiztonságosabb helyek, mert jó a kaja és mindig friss. Ha nem zsúfolt a hely, az minimum gyanús.
A kézzel evés számomra misztérium, párszor megpróbáltam, de a kanál az én igazi műfajom. Persze az utcán nincs nagyon opció. Meg is bámultak, mert elég volt arra koncentrálnom, hogy kézzel eszek, az már tripla szaltó lett volna, ha mindezt jobb kézzel teszem, hisz bal kezes vagyok. Namármost, ők bal kézzel csak az alvázmosást intézik... én meg azzal eszek. Fura egy európai csaj ez, na.
Soha, egyetlenszer sem lettem beteg. Egyszer fájt a hasam, de előtte nagyon sok és nagyon csípős levest ettem. Egyszer volt hasmenésem (egy hónap alatt), azelőtti délután ittam pár sört, meg csipszet ettem valami nagyon finom és szintén nagyon csípős csilis cuccba mártogatva... asszem ettől itthon is menne a hasam. Szóval az indiai étkezés számomra biztonságos és fenséges. Nem éheztem, tényleg mindent megkóstoltam, és minden étkezés alkalmával kiélveztem, hogy nem probléma, hogy zöldséget szeretnék enni.
Itthon az alap vega menü: Gyümölcsleves, sült burgonya, rántott sajt, rántott karfiol, rántott gomba, tartár, valami csalamádé.
Bár találkoztam nagyon kreatív vega ötletekkel.
Békéscsaba, Halászcsárda. (Én vagyok a hülye, minek akarok én a húsevő tesóm társaságában közösségben étkezni? És miért a HALÁSZcsárdában?)
-Szia, van valamitek, amiben nincs állat?
-Persze, harcsapaprikás.
-... ö, te figyelj. Ahonnan én jövök, ott a harcsa állat.
-...
Buda, kisvendéglő, nem jut eszembe a neve, pedig szívesen megosztanám mindenkivel ez élményt. Valahol a Kocsis utca környékén történt, rendezvény kapcsán töltöttünk egy hétvégét Pesten, vega menü rendelésre lehetőség van. Hurrá, egyszerűsítsünk, rendeltem magamnak is kaját. Első ebéd milánói. Nem, nem szójával. Második ebéd bakonyi csirke, ekkor kezdtem el vitatkozni, de nagyon kedvesek voltak, és hoztak helyette mást. Sztrapacskát. Szalonnával.
De egy egyszerű hamburgeren is tudok értetlenkedni, ha ugyanannyiba kerül, mint a rendes hambi, és attól vega, hogy kihagyják belőle a húst. Ezt már legutóbb úgy oldottam meg, hogy ha úgyis kifizettetik velem a húst, akkor tegyék a velem étkező ragadozó hambijába. Ez sem mindig jön össze.
Ezek után India nekem maga a kánaán. Párolt, sült, fűszeres, szaftos zöldségek, variációk végtelen sora. Nincs kenyér, ebben az értelemben ahogy mi ismerjük. Vannak helyette frissen sült lepénykék, bucikák, töltött és üres változatokban. Míg Hajnallal voltam, könnyű dolgom volt, ismeri és igazán színesen ecseteli az indiai kajákat. Az ő leírásai alapján választani, vagy csak megkóstolni a kajáját egyszerű és kényelmes dolog, minimálisra csökkenthetők vele a tévedési lehetőségek. Később, ha csak valami gyors kaja kellett, vagy nem láttam megbízható ételt a közelben, szamószát ettem. Elronthatatlan, mindig friss, és jó sok zöld csilivel adják.
De persze egy csomószor volt olyan, hogy rendes étteremben, étlapról választottam valamit, a zöldséges kaják közül, aminek a nevét sem tudtam már akkor sem kimondani. Többnyire azt is hiába kérdeztem, miből van, mert csak annyit értettem meg, hogy zöldség. Ennek ellenére egyszer sem nyúltam mellé, valószínűleg azért, mert ezek alapvetően jó kaják. Minden nagyon ízletes. Nagyon keveseket ettem Indiában, mert az ízélmény levette a hangsúlyt a mennyiségről. Nem dicsekvésképp, de tíz kilót ott is hagytam... itthon pedig csak nyűglődök. Hideg van, nem ízlik semmi, nem tudok indiaiul főzni, különböző okokból kedvem sincs. Még szerencse, hogy India egész évben nyitva van...
Végül feltétlenül szót kell ejtsünk a lassi- ról. Kb. aludttej, mindenféle ízzesítéssel. Banános, mangós, édes, sós, bármilyen gyümölcsös, és hideg. Tökéletes reggelire, vacsorára. Sokan joghurtként azonosították be, de szerintem valahol a joghurt-kefír-aludttej között létezik, önálló entitásként.
Ott van még a rengeteg friss gyümölcs. Az utak, utcák mellett kis húzós kocsikon hegyekben áll a kókusz, narancs,szőlő, és minden aminek szezonja van. És millió féle rágcsa, szigorúan a tegnapi újságban adják. Kis tölcsért hajtanak belőle, úgy megrakják, hogy kicsordul, és lehet majszolni. Ami csíp, az igazán csíp.
Sokan riogatnak, hogy India mennyire nem turistabarát hely étkezés szempontjából... erre azt tudom mondani, amit Lucky, az egyik riksás mondott: Ha elhiszed, hogy ez a víz méreg a számodra, az lesz. Ha megérted, hogy ez csak víz, akkor idd meg nyugodtan. Megittam.
A kávé állandó probléma Indiában. Vagyis nem az, ha elengeded, abban a pillanatban, ahogy elhagyod a repteret, és belépsz az országba. India a chai hazája, ami sűrű, cukros, ízletes tejes tea. Tökéletes. A kávét viszont nem elemezném. Vannak jobb - rosszabb próbálkozások, de...
Ez kérlek állati csípős leves, sajttal és tejföllel, leginkább snack leveshez hasonlít. Mögötte zöldséges batyu, amit előbb megfőznek, aztán kisütnek (momo), mellette még egy tányér erős pista, meg egy tányér erős üres zöldséglé. Ez Darjeeling. Nem fáztam utána...
Piac. Minden meg lehet kapni ilyen kiszerelésben is .
Varanasi, Ashish Café. Jó a kaja, jó a wifi, kedvesek.
Agra, Green Park restaurant. Jó a kaja, a wifi olyan, mint a mesében. A tulaj lánya tök cuki.
Egyszer söröztem Indiában, azt is épp ezen a marha drága helyen kellett előadnom. No comment...
Dahl, valamelyik lepényke, tejeskávé (lásd fent...) lassi
Itt nem tiltják ki őket az étteremből.
Utcai kifőzde.
Ilyen helyeken legjobb a chai.
Tök korrekt hely. A kaja friss, a padló tiszta, egy kis dobogón ülsz és eszel ügyesen kézzel. Előtte-utána csapvízzel mosol kezet. Nyugi, nem orosz rulett, én is túléltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése