Nem sokáig voltunk Kalkuttában, két éjszakát, a harmadikat a vonaton töltöttük útban Darjeeling felé. Igazából sehol sem töltöttem sok időt, bár ez igen relatív... Kalkuttában láttam először bazársort. Már nem életemben először, de Indiában. Ez pont olyan bazár, mint az összes többi, igen asszertív fiatalemberekkel, akik törik-szakad módon szeretnék eladni a portékájukat. Legyen az bármi. Hajnal szerint engem pl. droggal is bekínáltak, de olyannyira kívül esik az érdeklődési körömön, hogy fel sem tűnt.
Nincs olyasmi, amit ne lehetne kapni (kivéve normális telefon tokot a Hajnal telójára). De ezen kívül tényleg minden kapható, ami nem azt beszerzik.
Indiában egyszerű haverkodni (megfelelő körültekintéssel), úgyis leszólítanak kétlépésenként. Az alap: Helló, hogy hívnak, honnan jöttél? Hungary? Budapest? Oh, Nice place!!!! Mindenki ismeri Budapest nevét, többen jártak is nálunk, szeretnek minket. Szerintük bár nem vastag a pénztárcánk, de a szívünk gazdag... köszi. Bár mi is elhinnénk. Ezután, mikor már Hajnal nélkül utaztam, jött a következő sablon kérdés: egyedül utazol? -Nem egyedül. Istennel. Ez nagyon tetszett nekik. Ha megkérdezték, félek-e, megkérdeztem: kellene? Sosem kellett...
Na de még Kalkuttában bazározunk. Tényleg semmi extra, mint itthon a búcsú kb. Csak ez mindennap van, dugig áruval, árussal, és nem szégyellősek. Megfognak, követnek ötven méteren át, alkudni lehet és kell is. Volt amit negyed áron vágtak utánam, na annyiért mondjuk jó is volt. Nem voltam az a klasszikusan "jó turista", bár a szívemnek kedvesek nem is várták el tőlem, hogy hazapakoljam fél Indiát... alig vettem valamit. Csak úgy, ha emlékeztetett valakire, ha szánt szándékkal szembejött velem az ihlet. Vagy ha jó dumája volt az árusnak... engem könnyű ledumálni a lábamról... vettem pár fölösleges vackot, de oda se neki, hasznos vackot nem is láttam még.
A harmadik nap is sétával, városnézéssel, vásárolgatással telt.
A muszlim és a hindu negyedet elég könnyű megkülönböztetni. A muszlimok az utcán vágják le a zsákmányállatot, lepi a húst a légy, de mellette még kikötve a zsákmányállat gyászoló családja... Hajnal szerint ezt is le kell fotózni, így teljes a kép. Sosem mondtam, hogy én kívánom teljessé tenni a képet. Elég volt egyszer végignézni.
Ezzel nem tudok ítéletet mondani a muszlimok felett, sőt, azért hoztam szóba, hogy (ügyes átkötéssell) elmondhassam, mennyire kedvesek ők is. És mindenki Indiában. Függetlenül a táplálkozási szokásaiktól, vagy vallásától, velem minden egyes ember Indiában tisztelettel és kedvesen bánt. Szeretném megkérdezni mindannyiótoktól, akik elhiszitek a tévében zajló migránsmuszlimterrorista problémát, hány emberrel beszéltetek a sokat emlegetettek közül? Hányan vettétek a fáradtságot, hogy odamenjetek egy más bőrszínű és vallású férfihoz, és megkérdezzétek, hogy van? Éjjel és nappal, egyedül és kísérővel, hindu és muszlim negyedekben is jártam. Most mondhatjátok, hogy ez India, nem a közel kelet. És nincs háborús helyzet, meg terrorveszély... csak azt akarom, hogy megértsétek, ha valaki ATTÓL LENNE ROSSZ, HOGY MUSZLIM, akkor az rossz lenne BÁRHOL A VILÁGON. Szóval kérlek, gondolkozzatok kicsit, mielőtt elhisztek minden szátokba rágott mondatot...
Köszönöm.
Alapvetően Kalkutta vidám hely. Élvezhető. Kezdő Indiásoknak is kifejezetten kényelmes .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése